Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter vasárnap aláírta a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezést, amelynek célja, hogy a gazdasági lemaradás megszüntetését szolgáló uniós kohéziós források elosztásánál a nemzeti regionális jellegzetességek szempontjaira is legyenek tekintettel.
Nagy-Britannia uniós kilépése miatt körülbelül 11-15 százalékkal kevesebb uniós forrás jut majd a tagállamoknak a 2021-2027-es EU-költségvetésből és a magyar kormány célja az, hogy a Magyarországra jutó források aránya ennél nagyobb mértékben ne csökkenjen - mondta az Országgyűlés európai ügyek bizottságának mai meghallgatásán Gulyás Gergely.
A 2004-2006-os, a 2007-2013-as, illetve a mostani 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklusban összesen 55,2 milliárd eurónyi értékű beruházás valósul(t) meg Magyarországon az európai strukturális és beruházási alapok segítségével, amelyhez még hozzáadódik 2,5 milliárd eurónyi keret, amelyet 2014 óta a Juncker-terv mozgósított további beruházásoknál - áll abban az Európai Bizottság által ma készített rövid kimutatásban, amelyet a 15 éves uniós tagságra időzítettek.
Az Európai Parlament plenáris ülése nagy többséggel úgy döntött szerdán, hogy nem csökkenhetnek a 2021-2027-es uniós költségvetésben a felzárkóztatási és agrártámogatások a mostani ciklushoz képest 2018-as árak mellett. Ez elsőre mindenképpen biztató fejleménynek tűnik, hiszen ez az EP hivatalos álláspontja az uniós költségvetés főbb alapjairól egy együttdöntési eljárásban és így a remény szerint Magyarország elkerülheti a 2020 utáni ciklusban a masszív, akár 24%-os vágást. A helyzet azonban távolról sem ilyen egyszerű és a reális kilátás megítélésünk szerint egyelőre az, hogy sajnos mindenképpen lesz valamekkora vágás a felzárkóztatási és agrárforrásoknál 2020 után, de remélhetőleg jóval kisebb, mint 24%.
Tervezési szinten elkezdett felkészülni a kormány a következő EU-ciklus pénzeinek becsatornázására, azaz arra, hogy a versenyképesség javítása érdekében egyáltalán mely területeken mit fejlesszenek és ezekből milyen tartalommal álljanak majd össze a szükséges Operatív Programok. Mindehhez pedig egy Programozási Munkacsoportot is felállított a kormány egy friss határozat szerint.
Az osztrák uniós soros elnökség a decemberi EU-csúcson akarja megnyitni a 2020 utáni uniós költségvetésről szóló hivatalos vitát az állam- és kormányfők között, de ha a Brexit-megállapodás is arra az ülésre csúszik, akkor az uniós büdzsé gyors elfogadási terve végleg kisiklik - hívja fel a figyelmet aktuális helyzet összefoglalójában a Bruxinfo. A lap azt a hat témát is bemutatja, amely mentén a legtöbb vita várható a 2020 utáni EU-s költségvetésről és felvillantja azt a lehetőséget is, hogy ha kitolnák a Brexit átmeneti idejét, az segíthetne csökkenteni a 2020 utáni büdzsé finanszírozási rését is.
A magyar kormány az elmúlt nyolc év során komoly reformokat hajtott végre, amelyek pozitív hatásai már láthatók, azért Magyarország nem támogatja a kohéziós alapokból való magyar részesedés csökkentését - jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára Luxembourgban, az MTI-nek telefonon nyilatkozva csütörtökön.
Mintegy 7,6 milliárd euróval, kb. 2400 milliárd forinttal kevesebb forrást kaphat Magyarország az EU közös költségvetéséből 2021-2027 között, mint a mostani ciklusban és 3,1 milliárd euróval, 1000 milliárd forinttal többet, kellene befizetnie a kasszába, így az EU-pénzek nettó egyenlege közel 34%-kal, 21,3 milliárd euróra eshet - derül ki a 2018-as árakon végzett átfogó számításainkból. Ezek egyelőre az Európai Bizottság friss terveiből indulnak ki, a végső számok a következő évek tárgyalásain remélhetőleg kedvező irányba változnak még. A brüsszeli pénzosztási tervek alapján jelentősen, 1,4%-ponttal, csökkenne a GDP arányában évente átlagosan megkapható EU-pénzek összege, ráadásul a támogatások lehívásához is sokkal több hazai finanszírozást kell hozzátenni.
374 milliárd euró értékű, az európai beruházások fő forrása, és célja a gazdasági, társadalmi és területi különbségek csökkentése Európában: ez a Bizottság által május 29-én bejelentett, a 2021 és 2027 közötti pénzügyi időszakra vonatkozó új kohéziós politika. Alapjául az a május 2-án előterjesztett európai bizottsági javaslat szolgál, mely a 2021-2027-es időszakra vonatkozóan gyakorlatias, modern és hosszú távú költségvetés elfogadását szorgalmazza a polgárainak védelmet, biztonságot és lehetőségeket nyújtó Unió számára.
Az éjjel már megszellőztetett információ igaznak bizonyult, miszerint a 2020 utáni uniós ciklusban a maximális 24%-kal vágná a Magyarországnak szánt felzárkóztatási (kohéziós) források volumenét az Európai Bizottság a 2018-as összevethető árak alapján. Ez tehát jelentős vágás, ami jórészt azzal függ össze, hogy a forráselosztás képletét kicsit átalakítja Brüsszel és bejönnek olyan tényezők, amelyek alapján Magyarország relatív hátrányba kerül más országokkal, főként a déli államokkal szemben. Utóbbiaknál a gazdasági felzárkózás nem volt olyan gyors a válság után, mint a mi térségünkben és rosszabbul állnak a fiatalkori munkanélküliség területén, de közben több menekültet fogadtak be.
Csak egy napig működött az Európai Bizottság kommunikációs trükkje, hogy csak alig csökkennének a Magyarországnak is fontos EU-pénzek 2020 után, mert reálértéken valóban jelentős vágás néz ki - ismerték el a Bruxinfónak brüsszeli források.
Megszerezte a Politico a ma nyilvánosságra kerülő 2021-2027-es uniós költségvetési terv főbb számait és a Portfolio gyors összesítése szerint a felzárkóztatási forrásoknál változatlan áron kb. 10%-os forráscsökkenés látszik, míg az agrárkasszánál tényleg drasztikus, közel 20%-os forrásvágás jöhet. Egy másik értesülés szerint az Európai Bizottság kerülő úton, a magyar és a lengyel vétóveszély kikerülésével, oldaná meg azt, hogy ha sérül egy tagállamban a jogállamiság, akkor fel lehessen függeszteni a források kifizetését és a forráselosztást saját hatáskörbe lehessen vonni.
Durva becsléssel 1-3 milliárd eurónyi forrást lengetett be a magyar euróbevezetésért és a szerkezeti reformokért cserébe ma az Európai Bizottság a 2020 utáni EU-s költségvetés lehetséges összetételét bemutató forgatókönyv elemzésében. Az összeg továbbra sem tűnik kellően vonzónak ahhoz, hogy kimozdítsa a holtpontról a magyar pénzcsere kérdését. Közben a Bizottság a mai "eszmefuttatásban" ismét felhozza, hogy valamilyen feltételrendszerhez hozzá kellene kötni 2020 után az EU-pénzek kifizetését. Nemcsak ez nyugtalanító, hanem az is, hogy az új ciklusban három forgatókönyvből kettő esetén tényleg nem kaphatna regionális alapon EU-támogatásokat Budapest és a többi magyar régiónál, illetve az agrárkasszánál is érzékeny forráscsökkenés jöhet. Fontos persze, hogy mindez még hivatalos tervnek se tekinthető, mindössze a lehetőségeket és következményeit vázolta ma a Bizottság.
Az iváncsai dolgozók úgy tudják, hétfőn folytatódnak az elbocsátások.
Ő lesz Oroszország új védelmi minisztere.
76 résztvevő ellen indult eljárás.
Akár egymillió érintettje is lehet az új pályázatnak, aminek első körben 20 vagy talán 30 ezer nyertese lehet.
Valami felfelé húzza az árakat.
Az Európai Unióban a kínai érdekeket leginkább támogató országokba látogat csak el az ázsiai világhatalom vezetője.
